Az üveglapok különböző hő-megmunkálásaival el tudjuk érni, hogy az üveglapok alakja illetve belső szerkezete megváltozzon, lehetővé téve ezzel, hogy olyan térelválasztási illetve biztonsági funkciókat is ellásson, amelyeket a hő-megmunkálás nélküli üveglap nem tudna!
A CE Glass-nál négy féle hő-megmunkálást alkalmazunk:
- Edzés = ESG,
- Heat-Soak-Test = HST,
- Előfeszítés = TVG,
- Hajlítás és Domborítás.
Ezeket a műveleteket a CE Glass-nál Edző és Hajlító kemencékben, valamint Lamináló gépekben végezzük az alábbi méretkorlátokkal:
| EDZŐKEMENCÉK | ||
|---|---|---|
| Edzőkemencék | Ming Te 1536 | EZD |
| Bavelloni FC 500 | EZD |
| HAJLÍTÓKEMENCÉK | ||
|---|---|---|
| Hajlítókemence | ||
| Szilánk hajlító kemence | HAJL | |
Mérettábla edzéshez, hajlításhoz
| MEGMUNKÁLÁS | Vastagság mm |
Legkisebb üveg (mm) |
Legnagyobb üveg (mm) |
Max súly Kg |
Megjegyzés | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| min | max | |||||||
| Float edzés | 3 | 19 | 100 | 280 | 2450 | 4800 | 500 | Vastagságonkénnti maximum az edzőtábla szerint |
| Hajlítás | 3 | 10 | 200 | 300 | 700 | 1200 | 21 | Ívet egyeztetni szükséges! |
| Lágybevonat edzés 6mm felett | 4 | 10 | 100 | 250 | 2400 | 4800 | 500 | |
| Heat-Soak Teszt | 3 | 12 | 300 | 600 | 2500 | 4500 | 800 | |
Az adott üveg méretfüggő hő-megmunkálhatóságának is van feltételrendszere:
Vastagság
| Edzhető üvegek | 3 | 4 | 5 | 6 | 8 | 10 | 12 | 15 | 19 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Min | Max | Min | Max | Min | Max | Min | Max | Min | Max | Min | Max | Min | Max | Min | Max | Min | Max | |
| Float | 100x280 | 700x1500 | 100x250 | 1700x2500 | 100x250 | 2000x3000 | 100x250 | 2450x4800 | 100x250 | 2450x4800 | 100x250 | 2450x4800 | 100x250 | 2450x4800 | 100x250 | 2450x4800 | 100x250 | 2450x4800 |
| Anyagában szinezett | 100x280 | 700x1500 | 100x250 | 1700x2500 | 100x250 | 2000x3000 | 100x250 | 2450x4800 | 100x250 | 2450x4800 | 100x250 | 2450x4800 | X | X | X | X | X | X |
| AGC Stopray család |
X | X | 100x250 | 1500x2500 | X | X | 100x250 | 2450x4800 | 100x250 | 2450x4800 | 100x250 | 2450x4800 | X | X | X | X | X | X |
| AGC Planibel Energiy család |
X | X | 100x250 | 1500x2500 | X | X | 100x250 | 2450x4800 | 100x250 | 2450x4800 | 100x250 | 2450x4800 | X | X | X | X | X | X |
| Planibel K | X | X | 100x250 | 1500x2500 | X | X | 100x250 | 2450x4800 | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
| Planibel G | X | X | 100x250 | 1500x2500 | X | X | 100x250 | 2450x4800 | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
| Guardian Solar család |
X | X | 100x250 | 1500x2500 | X | X | 100x250 | 2450x4800 | 100x250 | 2450x4800 | 100x250 | 2450x4800 | X | X | X | X | X | X |
| Guardian HP család |
X | X | 100x250 | 1500x2500 | X | X | 100x250 | 2450x4800 | 100x250 | 2450x4800 | 100x250 | 2450x4800 | X | X | X | X | X | X |
| Guardian HS család |
X | X | 100x250 | 1500x2500 | X | X | 100x250 | 2450x4800 | 100x250 | 2450x4800 | 100x250 | 2450x4800 | X | X | X | X | X | X |
| Guardian PremiumT |
X | X | 100x250 | 1500x2500 | X | X | 100x250 | 2450x4800 | 100x250 | 100x250 | 100x250 | 2450x4800 | X | X | X | X | X | X |
X nem járatos üvegvastagság Előfeszítés csak float, 3-12mm
Edzett üveg
A síküveg önmagában igen törékeny anyag.
Bár felületi nyomásra nagy az ellenállósága, igen alacsony a nyers anyag szakítószilárdsága. A síküveg akár kis mértékű meghajlása, de akár hirtelen bekövetkezett (cca 50 fokos) hőmérsékleti különbség fellépésekor, az üveg felületén máris repedések keletkeznek. Ezen mikroszkopikus méretű repedések következtében alacsony ennyire az üveg szakítószilárdsága (csupán egy század része az elméleti szakítószilárdságának). Ennek oka az alapüveg szerkezetében rejlik. Az üveg előállítása során, folyékonyból szilárd állapotba alakuláskor, nem formálódik meg olyan jellegű kristály-rács szerkezet, amely a megfelelő szilárdságot biztosítani tudná. A molekulák önmagukban stabilak, de az egymás közötti kapcsolatuk gyenge vagy nincs is jelen.
Amennyiben meg szeretnénk növelni az üveg szakítószilárdságát, le kell csökkentenünk ezen felületi repedések számát és méreteiket.
Ezt az üveg edzésével tudjuk elérni.
Az edzés olyan termikus kezelési eljárás, mely során az üveget az anyagvastagság függvényében meghatározott hőmérsékletre felhevítjük, majd a vastagság függvényében meghatározott nyomású levegővel gyorsan visszahűtjük.
Az edzés során az üveg hővezetési tulajdonságainak köszönhetően molekuláris rácsszerkezet alakul ki, mégpedig a felületek közelében gyorsabban alakul ki, mint a középen elhelyezkedő magban. Az így létrejövő rétegek közötti belső feszültség hozza létre az edzett üvegre jellemző húzó-nyomó egyensúlyt, ahol is a külső réteg nyomó-feszültség alatt, a belső rétegek pedig nyomó feszültség alatt állnak.
Az ilyen módon hőkezelt üveglap számos tulajdonsága módosul:
- Az edzett üveget nem lehet üvegvágó, fúró ill. maró módszerekkel a továbbiakban megmunkálni,
- Az edzett üvegek éleinek megmunkálása ne ajánlott/nem vállalható, néhány egyedi kivételes és költséges esetet leszámítva,
- Az edzett üveg ellenállóbb lesz az esetleges törésekkel szemben,
- Az edzett üveg statikai ellenálló képességei javulnak (4mm edzett üveg statikailag 6mm-es edzetlen üvegnek is megfelelhet),
- Az edzett üveg ellenállóbb lesz a hirtelen bekövetkező nagyobb (50fok fölötti) hőmérsékleti változásokra,
- Az edzett üveg törése esetén az üveglap apró, nem éles granulátumszerű darabokra törik.
- Törésképe pókhálóra hasonlító elrendezést mutat,
- Az edzett üveg felülete hullámosabb lesz a nem edzett üveglap felületéhez képest.
Az edzés feltételei:
Edzés során az üvegben keletkező feszültségek miatt fokozottan kell ügyelni az üvegeken elkészített megmunkálások előírás szerinti előkészítésére!
- Az üveg szabása közben a vágott élen hajszálrepedések keletkeznek, melyek miatt az edzés szinte lehetetlen, mivel az üveg a visszahűtési ciklusban szétrobban a hűtőegységben.
- Az edzésre szánt üveglapok minimális és elengedhetetlen megmunkálása az élcsiszolás!
Az edzhetőség alapvető feltételei:
- A lehetőleg kagylómentes furatok átmérőjének minimum megegyezőnek kell lennie az üveg vastagságával (Fl10 esetén d=10mm). Üvegvastagság függvényében 1-2 mm-el lehet kisebb furatot készíteni, de ebben az estben a furatot mindkét oldalról süllyeszteni kell.
- A furat széle és az üveg széle közötti távolságnak minimum az üvegvastagság másfél, kétszeresének kell lennie, ettől eltérő esetben a furatot be kell nyitni!
- A furatok közötti távolságnak minimum az üvegvastagság kétszeresének kell lennie.
- Az edzésre szánt üveglap rövid és hosszú oldalainak aránya nem lehet nagyobb az 1:10 oldalaránynál! Ettől eltérő estben nem garantálható a szabványban előirt méterenkénti maximum 3 mm-es elhajlás mértéke.
- Az üveglap sarka és a furat közötti távolság nem lehet kisebb, mint az üvegvastagság hatszorosa.
- Belső kivágások készítésekor gondosan kell ügyelnünk arra, hogy a belső rádiuszok nagysága minimum megegyező legyen az üveg vastagságával. Ha a képen látható megmunkálásokat 10mm –es üvegre kell elkészíteni, akkor 10mm-es rádiuszokkal kell dolgoznunk.
Az edzőkemence:
4 fő egységből áll:
- betároló asztal
- fűtőegység
- hűtőegység
- kitároló asztal
Az edzés folyamata:
- A betároló asztalra felhelyezett rakat a nyugtázó gomb benyomása után a fűtőegységbe, vagy más néven kemencébe távozik.
- A kemencében az üvegtáblák az üvegfajtának és üvegvastagságnak megfelelő paraméterekkel elmentett edzési program szerint alternáló mozgást végezve melegedik fel az edzési hőmérsékletre. A kemencetérben egymástól függetlenül szabályozható alsó-, és felső fűtőegység található. Az üveglapok egyenletes felmelegedését a kerámiagörgők, valamint kemencében található légkeverés, illetve konvekciós nyomás garantálja.
- A fűtési ciklus végén a felmelegített üveglapok a hűtőegységbe távoznak. A hűtőegységben történik maga az edzés. A hűtőegységben kevlár borítású görgőkön szintén alternáló mozgást végezve hűl vissza a rakat.
- A hűtési ciklus során szintén az üvegvastagságnak megfelelő nyomású és programvezérlésű hűtőlevegővel hűtjük vissza az üveget szobahőmérsékletre. A hűtési ciklus lejárta után a rakat a kitároló asztalra érkezik.
Az edzett termékek minőség ellenőrzése:
- „Zebra” teszt
- átfogó görbeség vizsgálata
- helyi meghajlás
- vizsgálata mechanikai erőpróba
- vizsgálata töretvizsgálat
A vizsgálatokat minden üvegvastagság, illetve üvegtípus váltásakor el kell végezni, csak mind a négy vizsgálat (mechanikai erőpróba, helyi meghajlás, szilánkosodás és teljes meghajlás) egyidejű teljesülése mellet lehet elkezdeni a termelést
„Zebra teszt”:
A „Zebra” teszt termelés közben segíti elő a helyi meghajlások folyamatos ellenőrzését, valamint segítséget nyújt az elmentett programok egyes paramétereink bizonyos határok közötti változtatásában.
Helyi meghajlás mérés:
A helyi meghajlás mérőműszerrel is mérhetjük, szabványos 300 mm-es hosszon az eltérésnek kevesebbnek kell lennie, mint 0,5 mm. A helyi meghajlás szabványban engedélyezett maximális mértéke:
- Edzett üvegnél: 0,5 mm / 300 mm
- Előfeszített üvegnél: 0,3 mm / 300 mm
Teljes meghajlás/átfogó görbeség mértékét a szabvány 3 mm/m értékben maximalizálja, azaz méterenként 3 mm elhajlás, görbület lehet az edzett, vagy előfeszített üvegtáblákban.
Töretvizsgálat:
A vizsgálatokat szabványos 360 x 1100 mm-es próbatesteken végezzük el. A töretvizsgálatot edzés után végezzük el úgy, hogy a hosszú él szimmetria tengelyén az üveg szélétől 13 mm-re pontszerű terheléssel berobbantjuk az üveget.
Az ábrán a feketével jelölt területen kívül ott kell feljelölni az 50 x 50 mm-es ellenőrizendő területet, ahol a legnagyobb méretűek a töretek. 4-12 mm vastagságig a töretek számának minimum 40 db-nak kell lennie. 3mm-es üvegvastagság estén minimum 15db-ot, 15-19mm-es vastagság esetén pedig minimum 30 db-ot ír elő a szabvány.
Mechanikai erőpróba vizsgálata:
A következő vizsgálati módszer a mechanikai erőpróba vizsgálat, amely során az üveg fajtájának és vastagságának megfelelő szabványban előírt terhelés alá vetjük az üvegtáblákat.
Heat Soak Tesztelt üveg:
A HST az edzett üvegeknél előfordulható spontán törések kiszűrésére, megakadályozására szolgál.
Az alapüveg gyártásakor az üvegben szabad szemmel nem látható nikkel-sulfid zárványok keletkezhetnek.
A zárványos üvegek 99 %-a az edzési folyamat alatt összetörik. A fennmaradó 1%-nyi „rejtett hibát” tartalmazó üveg azonban okozhat kellemetlenséget. Idővel (hónapok/évek) elteltével ezek az üvegek spontán eltörhetnek. Ennek a kiszűrésére alkalmas az egyfajta mesterséges öregítésként is felfogható.
Heat Soak Teszt, amely során meghatározott idő alatt 290°C fölé melegítjük az üveget, ott szintén meghatározott ideig hőn tartjuk, majd visszahűtjük meghatározott idő alatt. Ilyen módon, a fent említett potenciálisan hibás 1%-nyi üvegeket további 99%-os valószínűséggel képes a HST megszűrni, azaz ezzel együtt a spontán törés veszélye 99,99%-nyi valószínűséggel elkerülhető, hiszen a rejtett hibát tartalmazó üvegek a teszt során eltörnek.
Előfeszített üveg:
Az előfeszített üvegek hasonló módon készülnek, mint az edzett üvegek, azzal a különbséggel, hogy a visszahűtés ideje hosszabb, annak intenzitása kisebb. Az előfeszített üveg törésképe az edzetlen üvegéhez hasonló, mechanikai tulajdonságai az edzett és az edzetlen üveg tulajdonságai között található.
Lényegi eltérés az edzett üveghez képest az, hogy az előfeszített üveglap a törés után nem apró granulátumra törik össze, amely széjjel hullana, hanem olyan üvegdarabokra, amelyek a törés pillanatát követő, a törött darabok közt fellépő feszültségek következtében megőrzik az üveglap struktúráját. Egymásnak feszülnek, s jelentősebb egyéb behatás nélkül nem engedik széthullani a már törött üvegtáblát sem, biztosítva ezzel az esetlegesen alatta tartózkodók épségét.
Az előfeszített üvegeknél továbbá nem áll fenn a spontán törés veszélye sem, így nincs szükség Heat-Soak tesztre.
Hajlítás és Domborítás:
Hajlítás során az üveget egy előre elkészített Homoru ill. Domború fém sablonra helyezzük, majd az üveglapot a hajlítókemencében addig melegítjük, amíg az meglágyul, viszkózussá válik és felveszi a sablon alakját.
A sablonon kívül a megfelelő hajlítás és sablonhoz való minél jobb illeszkedés érdekében alkalmazunk (nehezékként szolgáló) takaró üveget, illetőleg a hajlítás közben a sérülésektől (karcoktól, anyagba beleégő szennyeződéstől) védő alátét üveget is.
Hajlított üvegeket a továbbiakban tudjuk akár laminálni is, de egyéb megmunkálások már nem végezhetőek el rajtuk.
Domborított üvegeknél az üvegek peremét fektetjük fel egy fémből készült keretre, majd az üveglapot a hajlító kemencében addig melegítjük, amíg az meglágyul, viszkózussá válik és a keret által nem alátámasztott területen „besüpped”. Fontos szem előtt tartani, hogy az eljárás nem kivitelezhető mértani pontossággal és üvegtípusonként s vastagságonként, sőt gyártási sorozatonként az eredmény mint mértanilag mint esztétikailag nagy mértékben eltérő lehet.
A domborított üvegeket akár hőszigetelő üvegszerkezetbe is be tudjuk építeni, de egyéb megmunkálások már nem végezhetőek el rajtuk.
